A fenti mondás már több mint 2000 éves, azonban mára se vesztette érvényét. Ezek a szavak a híres középkori orvoshoz, Hippokratészhez tartoznak. Nem ő volt az egyetlen, aki hasonlóan vélekedett a témáról, többek között Paracelsus - a 16. századi svájci orvos - is így gondolta.
A bélrendszer baktériumainak, gombáinak fontossága mára teljes mértékben bebizonyosodott. Rengeteg betegség kialakulásával hozzák kapcsolatba a nem megfelelő bélflórát. Ide tartoznak az autóimmun betegségek, az elhízás, a krónikus gyulladások, a cukorbetegség és a rák bizonyos formái is.
A bélben velünk szimbiózisban élő baktériumokat és gombákat, bél mikrobiomnak hívják. Ennek a témának a kutatása egy külön tudományággá vált az elmúlt 10 évben. Olyannyira népszerű téma, hogy ha beírjuk a keresőbe az angol megfelelőjét (gut microbiome), több mint 13 millió találatot kapunk.
Ezek a parányi élőlények rendkívül fontos munkát végeznek el, ezért fontos, hogy jól bánjunk velük.
Mielőtt belemélyednénk, nézzünk át pár fogalmat:
Probiotikum: a beleinkben élő jótékony baktériumok
Prebiotikum: a beleinkben élő jótékony baktériumok tápláléka, a számunkra emészthetetlen fermentálható rostok
Antibiotikum: elpusztítja a belekben a hasznos és kártékony baktériumokat
A bél anatómiája
A gyomor után következik a vékonybél, hossza valahol 3 és 10 méter között van. A vékonybél felszínét bélbolyhok borítják, amelyek növelik a bél felületét és maximalizálják a tápanyagok felszívását. Van néhány mikroba a bél ezen szakaszában is, de többet találhatunk a vastagbélben.
Maga bélrendszer 1 tollaslabda pálya nagyságú kiterítve, azonban a bélfal csak 1 sejt vastagságú, amely fél hajszálnak felel meg. Ez a parányi réteg rengeteg munkát végez el, azonban szüksége van segítségre. Rengeteg mesterséges anyagot fogyasztunk el napjainkban, amire a szervezetünknek nincs szüksége, meg kell védenie a testünket ezektől az anyagoktól. Azonban, hogy is tudna megvédeni minket bármilyen káros anyagtól egy ilyen vékony réteg!? Nem is tudja ezt a feladatot egyedül elvégezni és nem is ez a legfőbb feladata. A bélfalat alkotó sejtek fő feladata a szükséges tápanyagok felszívása. A védekezés legfőbb részét a belekben élő kicsiny élőlények oldják meg.
Az enterociták (a bélfal sejtjei) a legaktívabb sejtjeink a testünkben, a mai táplálkozási szokásainkkal folyamatos munkát adunk a bélrendszerünknek.
Lássuk milyen fontosabb feladatokat látnak el a baktériumok a beleinkben
Emésztő enzimeket állítanak elő
A tápanyagok feldolgozásához és hasznosításához emésztő enzimekre van szükségünk. A többszörösen feldolgozott élelmiszerek nem tartalmazzák már az emésztő enzimeket, ezért több problémát jelentek az egészségünk szempontjából. Nem gondolnám, hogy ismeretlen lenne a mai világban bárki számára a laktózérzékenység fogalma. A laktóz okozza a problémát (ami maga a tejcukor), a laktát pedig az enzim ami lebontja. Sokak nem képesek ezt az enzimet megtermelni, amelynek oka lehet a vékonybél krónikus gyulladása, amely megakadályozza bizonyos enzimek termelését. Külön érdekesség, hogy a nyers tej tartalmazza a laktát enzimet, azonban a hőkezelés áltál megsemmisül.
A hasznos bélbaktériumok megtermelik még a MAO és DAO enzimet is, amelyek megvédenek minket a biogén aminok toxikus hatásaitól, ilyen például a hisztamin betegség is.
Biztosítják a védelmet a toxikus anyagok ellen
A különböző mesterséges anyagok folyamatosan terhelik a bélrendszert. Néhány kutatás persze kihozhatja, hogy az elfogyasztott édesítőszer vagy emulgálószer nem jelent problémát a szervezetre nézve, azonban rengeteg mesterséges anyaggal kell a bélrendszernek szembenéznie, ha a boltokban vásárolunk. Ezeket összeadva kell kezelnünk és az úgynevezett "koktél hatás" már komoly gondot okozhat, nem feltétlen rövid távon, de az idő múlásával a folyamatos terhelés által a bélrendszer működése sérülhet.
Aminosavakat állítnak elő
A fehérjék aminosavakból épülnek fel, a szervezetünkben több mint 200.000 fehérje található. A bennünk élő baktériumok számos aminosavat előállítanak, többek között az esszenciális aminosavakat (EAA) és a glutamint is.
Rövid láncú zsírsavakat (SCFA) hoznak létre
A rövid láncú zsírsavak (butyrate, propionate, acetate) zsírsavak fantasztikusak a szervezet számára. Ezek közül a is a legfontosabb számunkra a butyrate, mely biztosítja az energia legnagyobb részét a bélhártya és a máj számára.
Vitaminokat állítanak elő
Ha jól tápláljuk a bél bactériumokat, számos vitamint állítanak elő számunkra:
B vitaminok: Kobalamin (B12), Biotin (B7), Folsav (B9), Tiamin (B1)
K vitamin
Kommunikálnak az immunrendszerrel
Jobban befolyásolják a szervezet működését, mint azt mi hinnénk. Kommunikálnak a szervezetünkkel és képesek aktiválni az immunrendszert.
Szerotonin termelnek
A szerotonin - másnéven boldogsághormon - több mint 90%-a bélben képződik. A shikimate út során a hasznos bélbatériumok a triptofán aminosavból szerotonint képeznek, amely befolyásolja a hangulatunkat, a kognitív képességünket, a memóriánkat és az alvásunkat. A szerotonin a melatonin előanyaga, tehát szükségünk van rá a minőségibb alváshoz is.
Megoldás
GMO mentes termékek
A gén módosított termékek (GMO) komoly problémát jelentenek az egészségünkre. A probléma fő oka nem feltétlenül a növény megváltozott genetikai szerkezete, sokkal inkább a lehetőséggé vált totális gyomíró használata. A GMO növények ugyanis túlélik a Glyphosate alapú totális gyomirtót, azonban ez a szervezetünkbe bejutva komoly egészség károsító hatása van, többek között kiemelt szerepe van a szivárgó bél (leaky gut) kialakulásában. Továbbá blokkolja a shikimate útvonalat az aromás aminosavaknál, amely során például a triptofán aminosavból szerotonin keletkezhetne.
Organikus termékek vagy Biológiai védelemmel termesztett növények
Ezen típusú növény termesztések vegyszer mentesek és nincsenek negatív hatással a szervezetünkre. Az organikus termesztés talajban történik növényvédő szerek és műtrágya nélkül. A biológiai védelem esetén a műtrágya megengedett, azonban ez is egy vegyszermentes termesztési forma.
Rengeteg zöldség gyümölcs fogyasztás
A zöldségek, gyümölcsök nagy mennyiségben tartalmaznak fermentálható rostokat, amelyek a bél mikrobiom fő tápláléka. Magas rostbevitel esetén a szervezet kivirágzik, hiszen megkapja a szükséges tápanyagokat a megfelelő működéshez. A tudomány ismer pár mikroelemet - vitaminokat, ásványi anyagokat, antioxidánsokat -, de a növények sokkal többféle tápanyagokat tartalmaznak, mint amennyit ismerünk. Nem érdemes kivenni a gyümölcsöket az étrendből, akkor sem ha a testsúlyunkat szeretnénk csökkenteni, hiszen ha egészben fogyasztjuk - nem pedig leturmixozva - a vércukorszintet sem emeli nagy mértékben, köszönhetően a rostoknak.
Változatosság
Ha benézünk a hűtőnkbe, kamránkba hány féle ételt találunk? Elmondható, hogy az emberek többsége kevés fajta alapanyagot használnak. Ez valahol egy természetes dolog, szeretünk ragaszkodni a bevált dolgokhoz. Sokat javulhat az egészségünk, ha növeljük az étel variációkat, hiszen minden növény más és más tápanyagot tartalmaz. Ez a változatosság szükséges ahhoz, hogy jól működjön a bélrendszerünk és az immunrendszerünk is. Próbáljunk több színből választani, amikor a zöldség és gyümölcs vásárlásra esik a sor.
Fermentált ételek
A fermentált ételek egyaránt tartalmaznak pre-, illetve probiotikumokat. Számunkra hasznos baktériumokat kapunk, valamint vitaminokat és ásványi anyagokat.
Legyünk a napon
A napon töltött idő alatt D vitaminhoz jutathatunk, amely jót tesz a bélrendszernek és az egészségünknek egyaránt. A szabadban töltött idő nagymértékben csökkenti a kortizol szintet is a szervezetben, amelynek szintje ha túl hosszú ideig magasan van, rontja az egészségi állapotunkat.
Vásároljunk lokálisan
A közelünkben termelt növényekhez frissebben juthatunk hozzá, ízletesebbek, tápanyagdúsabbak, mint a több 1000 km-t utaztatott társai. Egy 1000 km-t utazó paradicsomot még fehéren szednek le, elkerülve, hogy a szállítás alatt túlérjen. A növény ugyan beérik bizonyos gázok segítségével, azonban sem ízben, sem tápanyagtartalomban nem egyezik meg egy belföldön termesztett paradicsommal. Ha teheted vásárolj hazait, és hidd el megéri kivárni a szezonját!
Érdemes elgondolkozni az antibiotikumok használatán is. Kérdéses, hogy mennyire indokolt és megalapozott, amikor felírják nekünk. A bennünk lévő legfőbb védelemi vonalat a jótékony baktériumok biztosítják. Miért nem támogatjuk őket, ahelyett, hogy mindent kiirtanánk a jókat és a rosszakat is!?
Mi a baj a feldolgozott élelmiszerekkel? A feldolgozás alatt rengeteg hasznos vitamin, ásványi anyag, antioxidáns és rost tűnik el a kész termékből. Ezzel szemben rengetek adalékanyagot kapunk, hogy elnyerjék az ízvilágunkat és sokáig eltartható legyen a termék. Ezek az adalékanyagok rendkívül hasznosak a gyártó számára, hiszen nagyobb profitot jelent, azonban mi fogyasztók megfizetjük az árát.
Egy túletetett, de alultáplált társadalomban élünk.
Ezen tanácsok egy része talán nehezen megoldható a mindennapokban, azonban az egészségünk és a környezetünk miatt fontos folyamatosan beépíteni a fentebb írt megoldásokat. A kereslet-kínálat rendszere miatt, egyre elérhetőbbé fognak válni az egészséges, organikus, vegyszermentes termékek, amelyek a valós megoldást jelentik a bolygón élő minden élőlény számára. Mi vásárlók döntjük el, hogy mi legyen a boltok polcain, azok a termékek lesznek ott, amelyeket mi választunk.
Források:
Gut Microbiome: What We Do and Don't Know
Robynne Chutkan: The Microbiom Solution
Dr. Michael Mosley: Okos Belek
Darin Olien: Szuperélet
Microbiology of GI Tract